Nagykanizsa népessége

Nagykanizsa állandó lakosainak száma 1998 végén 52.163 fő. A város lakossága növekedést mutat az 1990-ig, majd folyamatos csökkenés következett 1995-ig, 1996-ban váratlanul közel ötszáz fővel gyarapodik, majd pedig megint folyamatosan csökken. A 80-as évekbeli növekedés nem a jelentéktelen születési többletből adódik, hanem a nagyobb mértékű betelepedés következménye.

A város nemzetiségi összetételében abszolút többséget a magyarok (97%) képviselik. A legnagyobb kisebbség, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat becslése szerint mintegy 1.700-1.800 főre tehető.

A népesség kor szerinti összetételét az egyre karcsúbb Đ orsó formájú Đ korfa elemzéssel vizsgálhatjuk. A legnépesebb korosztály az 1948-1957-ben és az 1973-1982-ben születetteké. A nagyobb szaporaság oka a világháború utáni megnövekedett családalapítási kedv, valamint az 50-es évekbeli abortusz-tilalma. A legkisebb népességű korosztályok közül a legidősebb az 1916-1919 között születetteké. Oka egyértelműen az első világháború és az azt követő forradalmakban keresendők. Ugyancsak ăkarcsúÓ az 1961-1966-ban születetteké is. A harmadik - és máig is tartó Đ visszaesés nem csupán az alacsony születésszámú korosztályok szülőkorba kerülését jelzi, hanem a születési támogatások hatékonyságának a megszűnését, a gyermekvállalási kedv mélypontra zuhanását is.

A korfa további adataiból Đ harminc éves korig Đ férfi többletet kiolvasni. Azután a nők kerülnek többségbe, főleg a legidősebb korosztályokban. A negyedik évtizedben levő korosztályoknál egyre nagyobb mértékű a nők számbeli fölénye. Nagykanizsán 100 férfira 109 nő jut, s ez városi szinten 2.500 fős nőtöbbletet jelent. A házas nők aránya 45,8%, az elváltaké 7,4% az özvegyeké 12,7%. A házas férfiak esetében az a szám 48,5%, illetve 5,4% és 2,4%. Az átlagos család létszám 2,6 fő. A háztartások száma:21.450.

A társadalmunk elöregedése városunkra is jellemző. 10.411 nyugdíjaskorúval szemben 9.156 fő 0-14 éves gyermek áll, sőt a 19 évnél fiatalabbak száma is csupán 12.994 fő.

Oktatás-nevelés

1945 után a kultúra és a művészetek terén is nagy változások történtek Napjainkban a város fejlett oktatási és nevelési struktúrával bír. A nevelés és oktatás éppen napjainkban kerül átszervezésre. Az átszervezés oka a gyermekszám csökkenése és a pénzügyi megszorítások.

A középiskolák vonzáskörzete jóval túlnyúlik a város határain. Magába foglalja Dél-Zalát és Délnyugat-Somogyot, sőt a speciális szakközépiskolai tagozatok távolabbi érdeklődőket is ide csábítanak.

Nagykanizsa lakóinak iskolázottságára vonatkozó adatokat az 1990-es népszámláláskor kerültek felvételre. Ezek szerint felsőfokú végzettséggel a lakosság 7%-a rendelkezett, középiskolai végzettséggel 17%, szakmunkás képesítést 12% szerzett, a nyolcadik osztályt 31%-a fejezte be, míg a lakosság 1/3-a nyolc osztálynál kevesebbet végzett.

Óvodai férőhelyek száma: 1.800
Óvodai pedagógusok száma:  157 fő
Óvodás gyermekek száma: 1.751 fő

Általános iskolai osztályterem:  232
Pedagógus:    457 fő
Tanuló:  5.251 fő

Középiskolák száma: 5

Vallás

A vallásos emberek nagy többsége a katolikus egyház tanait követi. Öt plébánia (templommal) és több kisebb nagyobb kápolna ad helyet a katolikus hitéletnek. A többséget alkotó katolikusok mellett 1170 fő a református gyülekezet, az evangélikusok száma 800 fő. A jelentékeny számú, de egyenként kevés követővel rendelkező kisegyházak egy része már hosszú múltra tekinthet vissza városunkban (pl. adventista), de akadt olyan is mint az ortodox keresztény egyház, amely még templommal is rendelkezett és több évszázados jelenlét után kihalt a század elején. A zsidó egyház világháború előtti nagysúlyú gyülekezet volt. A katolikus mellett a másodikként több mint háromezer polgár tartozott a felekezethez, ám a Holocaust szörnyűségei és a kis számú túlélő egy részének emigrációja miatt mára maroknyira zsugorodott.

A legismertebb kisegyházak a városunkban az alábbiak: Baptista Misszió, Biblia Szól Gyülekezet, Hetedik Napot Ünneplő Adventista Egyház, Hit Gyülekezete, Jehova Tanúi Gyülekezet.