Nagykanizsa

Általános bemutatás

A Zalai dombság lágy lankái között, a Balaton déli csücskétõl nem messze, öt út találkozásánál fekszik Nagykanizsa. Földrajzi elhelyezkedésébõl eredõen a város területe már õsidõk óta lakot, melyrõl számos régészeti lelet tanúskodik. A legrégebbi leletek az újkõkorszak idejébõl (i.e. 5000-2500) származnak. Elsõ írásos említése 1245-bõl való.

A közlekedési csomópontban kialakult település kereskedelmi központként és végvári erõsségként szerzett magának hírnevet. A vár egykori fõkapitányának, a török elleni harcok kiemelkedõ egyéniségének – Thury Györgynek – nevét ma a múzeum viseli. A végvár 1702-ben, királyi parancsra történõ lerombolása után a város csak a XIII. század közepétõl fejlõdött ismét jelentõsen. Megerõsödött a kézmûipar, iskolák létesültek. Újabb elõrelépést az 1860-ban Béccsel, Fiumével és Pesttel összekötõ vasútvonal megépítése jelentett.

Rohamos fejlõdésnek indult a kereskedelem mellett az ipar, bankok települtek a városba. A belváros szép emeletes épületeinek nagy része a XIX-XX. század fordulóján épült eklektikus és szecessziós stílusban. Az Erzsébet-téren álló ún. Vasember-házat a XVIII. Században építtette a város földesura barokk stílusban. Késõbb klasszicista vonásokat is nyert. Nevét a homlokzatán álló páncélos alakról kapta, amely egy vaskereskedõ cégére volt. A város legrégebbi épülete 1705-1712 között épült, a Batthyány-család tulajdona volt.

Az egyemeletes barokk kastély ma a Thury György Múzeum régészeti osztályának ad otthont. Az elsõ világháború idején laktanyavárossá vált Nagykanizsa. A háborút követõen a határ közelsége miatt elszigetelõdött, fejlõdése megtorpant. Ebbõl az állapotból az olaj emelte ki. Az 1930-as évek végén fedezték fel a zalai kõolajat és földgázt. A kitermelésre alakult részvénytársaság központja Nagykanizsa lett. Nagykanizsa az 1990-es évek elején ismét nagy változáson esett át. Számos nagyvállalat, három laktanya átalakult, megszûnt, jelentõs képzett munkaerõt szabadítva fel.

A változások ellenére az 52.000 lakost számláló város megtartotta kereskedelmi, oktatási és egészségügyi központ szerepét. Zala megye így Nagykanizsa is jelentõs, jó minõségû, gyógyító hatású termálvízkészlettel rendelkezik. A város fejlesztési céljai között szerepet kap e természeti kincs kiaknázása, nagyban hozzájárulva ezzel a turizmus fejlesztéséhez.

Az ide látogatóknak kellemes, tartalmas programot nyújtanak a közmûvelõdési intézmények rendezvényei:

a Thury György Múzeum állandó és idõszakos kiállításai, a Mûvészetek Házában (Kiskastély) tartott rendezvények, a határokon is túlnyúló kulturális rendezvények (Tavaszi Zenei Fesztivál, Város Napja, Bazár-udvari Zenei Esték, Alpok-Adria Jazz Fesztivál, Kanizsa Napok), sport rendezvények (Fekete Zoltán Kézilabda Emléktorna, Russai Olivér Emléktorna, lovas militari, Nõi Kard Világkupa), szabadidõs és sport lehetõségek (Csónakázó-tó, Mindenki Sportpályája, fedett uszoda és városi strand).